Milyen előnyei lennének egy szigetelési programnak?

Felmérések azt mutatják, hogy idehaza európai mércével mérve meglehetősen siralmas a lakóépületek energiahatékonysága: Az ország energiafogyasztásának kb. 40%-át a háztartások adják, míg az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelve 27%-os energiafelhasználás-csökkenést irányoz elő a tagországok számára.

A lakóépületek energiahatékonyabbá tételével tehát rengeteget tudnánk országos szinten is spórolni.

Idehaza mára már a panelházak átlagos energiahatékonysága is jóval magasabb, mint a téglaépítésű társasházaké, vagy a családi házaké. (Ez utóbbi már csak azért sem meglepő, mert a - többnyire - minden oldalról szabadon álló családi ház az időjárásnak legjobban kitett épületfajta.) Márpedig az itthoni 3,9 millió lakóépület 73 %-a családi ház, a lakóegységek közel 60%-a ilyen lakóépületben van. Mivel a családi házak szigetelésére (és komplex felújítására) eddig alig volt elérhető lakossági támogatás, így az elmaradás is itt a legnagyobb.

Minden 4. ember energiaszegény?

Az Energiaklub és a KSH idei tanulmánya szerint a háztartások kb. 10-21%-a, vagyis mintegy 400-800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Ugyanakkor ennél több, a lakosság 39% állítja, hogy nagyon megterhelő számukra a lakás fenntartása. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy az energiaszegény háztartások 75-80%-a családi házban él.

Évi 150 milliárdot spórolnánk

Ha egy hatékony támogatási rendszert dolgoznának ki a családi házas épületállomány felújítására, akkor éves szinten 1,3 milliárd köbméter gáz lenne országos szinten megtakarítható, ami körülbelül 150 milliárd forintnak felel meg - ezen túl ráadásul 4,375 millió tonnával kevesebb szén-diox.iddal szennyeznénk a légkörünket.

Részletek: holnaphaz.blog.hu/Kép forrása: FreeImages