A szén-monoxid nem csak a fűtési szezonban okozhat baleseteket. Nyílt lángot – ami által keletkezhet szén-monoxid – fűtési szezonon kívül is használunk, elég, ha ilyen típusú vízmelegítőre vagy gáztűzhelyekre gondolunk – figyelmeztetett Mukics Dániel tűzoltó alezredes.

Kiemelte, a szén-monoxid létrejötte mindig valamilyen zárt térben kialakult tökéletlen égésre vezethető vissza.

Konkrétabban, a szén-monoxid-mérgezések lehetséges okai a következők lehetnek:

• A levegő-utánpótlás hiánya: ez a leggyakoribb oka a szén-monoxid létrejöttének. Az égéshez oxigénre van szükség. Ha a zárt térben égő láng elhasználja a helyiség levegőjét, máris tökéletlen égés alakul ki, amelynek a mellékterméke a rendkívül mérgező, színtelen, szagtalan szén-monoxid.
• A tüzelőberendezés karbantartásának hiánya: a lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit és gátolja a füstgáz elvezetését, ami kedvez a szén-monoxid keletkezésének.
• A kémény ellenőrzésének hiánya: a nagy hőségben kialakuló légdugó a kéményben. Ilyenkor a kémény belső hőmérséklete hidegebb, mint a külső hőmérséklet, és ez a hideg levegő beszorul a kéménybe. Vízmelegítés során a meleg füstgáz nem tudja maga előtt kilökni a kéménybe beszorult hideg levegőt. Emiatt a füstgáz visszaáramlik és szén-monoxid jön létre. A kéménytüzek elkerülése érdekében a katasztrófavédelem azt javasolja, hogy mindenki éljen az ingyenes kéményseprés lehetőségével. Telefonon a 1818-as telefonszámon a 9.1-es menüpontot választva, interneten pedig a https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ oldalon.
• Erős szél: az erős szél visszafújja az égésterméket a kéménybe a nem megfelelő huzathatás miatt. Mivel a füstgáz nem tud távozni, tökéletlen égés alakul ki a nyílt égésterű vízmelegítőknél és fűtőeszközöknél, és máris mérgező szén-monoxid keletkezik.
• Elszívó és nyílt láng együtt: minden olyan épületgépészeti berendezés, amely megváltoztatja az otthonban a levegő áramlását, szerepet játszhat a csendes gyilkos keletkezésében, ha a nyílt lánggal párhuzamosan működik, például: konyhai páraelszívó, a szagelszívó, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és a kémény huzatát, így a füstgáz elvezetését.

Gyakori tévhit a szén-monoxiddal kapcsolatban, hogy csak régi, hibás gázkazán miatt keletkezhet otthon.

Bármilyen nyílt láng forrása lehet a mérgező gáznak, függetlenül attól, hogy fűtenek, főznek vagy vizet melegítenek vele.

Akár egy cserépkályha, vaskályha, kandalló, pálinkafőző vagy gáztűzhely is.

Tavaly 1132-szer riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 261 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 15 ember vesztette életét a mérgező gáz miatt. Az érintett ingatlanok 85 százalékában volt szén-monoxid-érzékelő, ami segített a további halálesetek elkerülésében.

A katasztrófavédelem erősen ajánlja szén-monoxid-érzékelők beszerzését. Figyelni kell arra, hogy lakásfelújításnál vagy bármilyen porral járó munkavégzésnél el kell kerülni, hogy szennyeződjön az érzékelő, különben az nem tudja kimutatni a szén-monoxidot. Az érzékelőkön található egy tesztgomb, amivel lehetséges a készülék ellenőrzése. Nem szabad kipufogó vagy cigarettafüst közelébe tenni, mert jelezni fog ugyan, de olyan terhelést kap, hogy a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlanná válik.

Minden olyan zárt helyre, ahol nyílt láng van, javasolt egy szén-monoxid-érzékelőt helyezni. Ezeket fejmagasságba, a szén-monoxid lehetséges forrásától egy-másfél méterre tegyük.

Minden szén-monoxid-érzékelőnek van egy szavatossági ideje, ha ez letelt le kell cserélni a készüléket.