Ugyanis március 7-én végre megszületett az a belügyminiszteri rendelet, ami az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet módosításának ütemét tartalmazza (a rendelet elérhető Magyar Közlöny oldalán).

Ez a már régen várt módosítás nem ír elő azonban azonnali változtatásokat az épületek energetikai jellemzőiben. A 2014 áprilisi 6-ai hatállyal ugyanis csupán néhány fogalommeghatározás és magyarázat lép életbe, így sem a szerkezetek hőszigetelési képességeiben sem a megújuló energiaforrások felhasználásában most még nincs változás. A számítási metódus vonatkozásában is történnek kisebb-nagyobb változások. (És mintha ezek körül sem lenne minden teljesen kerek: bővebben lásd az e-gepesz.hu oldal szakmai elemzését: Hibák a 20/2014 (III.7.) BM rendeletben)

Számunkra, 'mezei' érdeklődők és potenciális építtetők számára azonban ennél talán érdekesebb az épületek határoló szerkezeteire, illetve energiafelhasználására, fogyasztására vonatkozó szigorítások. Ezek a korábban vártakhoz hasonlóan (Mi lesz itt 2020-ban?) viszonylag lassan és több lépcsőben kerülnek bevezetésre.

Az energetikai szigorítás főbb lépcsői:

• 2015 január 1-től 'az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű' épület építése vagy felújítása esetén már a rendelet által meghatározott, és a korábbi energetikai előírásoknál 22-45%-al szigorúbb u.n.'költségptimalizált' követelményszintet kell teljesíteni.
  
  
• 2018 január 1-ig azonban a tisztán önerős építkezés esetében még alkalmazható a jelenleg hatályos (vagy a 2006-os) szabály, hiszen csak
  
  
• 2018 január 1-től kezdődően lesz kötelező minden építési beruházásra ennek a'költségoptimalizált' követelményszintnek a betartása.
  
  
• 2018 december 31-ét követően viszont már 'a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket' - a még sajnálatos módon jogszabályilag nem meghatározott - közel nulla energiaigényű épületként kell kialakítani.'
  
  
• 2020 december 31-ét követően (az EU-s direktívában meghatározott legutolsó időponttól kezdődően) már minden új épület esetében azt a szintet - a közel nulla energiaigényt - kell elérni. Érdekessége a szabályozásnak, hogy mindezt csak akkor, ha 'az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költséghatékonysági számítás alapján a beruházás az épület várható élettartama alatt megtérül.' (Idézet a rendelet szövegéből.)

A 'szigorítás' első lépcsője legkönnyebben a határoló szerkezetek követelményértékeinek változásával szemléltethető: