Beépített mérőórák segítségével egy szakértő csapat kísérte figyelemmel és elemezte hogyan alakul a 179 jelentkező közül kiválasztott két család fűtési energia felhasználása és rezsije. A vizsgálat egy teljes fűtési szezonra terjedt ki. A két szinte teljesen egyforma ház - tégla falazat, közel azonos műszaki állapot, két-két felnőtt valamint két-két gyermek lakó - közül az egyiket leszigetelték, a másikat nem. (A két épület egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkedik el, ami a közel azonos időjárási körülmények megléte miatt volt fontos szempont.)

Az első ház födémének szigeteléséhez 25 cm üveggyapotot, a homlokzat szigeteléséhez pedig 20 cm kőzetgyapot szigetelőanyagot használtak. A kazánok fűtési célú, előre menő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiség mérőkkel mérték, az otthonok belső hőmérsékletét pedig digitális hőmérőkkel ellenőrizték és azt nappal 22 fokon, éjjel 19.5 fokon tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást is telepítettek.

A szigetelt házban 46%-kal csökkent a fűtésszámla

A közel 7 hónapig tartó összehasonlító mérések eredményei számos tekintetben a szakembereket is meglepték. A belső hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2.182 m3 gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1.196 m3, vagyis 46%-kal kevesebb gázra volt szükségük.

A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250.495 forintot, míg a szigetelt házban élő család összesen 136.607 forintot költött. A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az elmúlt tél enyhébb volt (a középhőmérséklet átlagosan 3˚C-kal volt magasabb), mint a megszokott.

Részletek: holnaphaz.blog/Kép forrása: FreeImages