Az Európai Unióban fontos célkitűzés a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, az épületek energiaháztartásának és energiafelhasználásának optimalizálása és pontos megtervezése. Az építőipari cégek termékfejlesztési innovációjának is egyre inkább fókuszába kerül, hogy az ilyen kivitelezésekhez megfelelő terméket tudjanak kínálni, elsősorban a hőszigetelés és a megújuló energiaforrások síkján. A legújabb úttörő termékcsoport a témában az üveghomlokzatok köre, amelyek alkalmazásával az általános hiedelemmel ellentétben - miszerint üveghomlokzattal nem lehet energiatakarékos egy épület – rövid idő alatt mégis látványos és érezhető eredmények érhetők el. Ehhez csupán a környezetvédelmi, illetve a beruházó-megrendelői érdekeket kell közelíteni egymáshoz. A Glass For Europe által végzett az említett szempontokat szem előtt tartó felmérés bíztató eredményeket hozott az üvegfelületek alkalmazásával kapcsolatban.
Az üvegtrendek meghódítják Európát
Fontos kérdés, hogy az esztétikus megjelenésen túl milyen tulajdonságokkal rendelkezzen egy üvegfelület? Az üvegipari innovációkkal szemben megfogalmazott igények megadják a választ a kérdésre. Mára már szinte alapvető elvárás a minőségi hő-, és hangszigetelés, a fénnyel való játék a belső terekben, vagy akár a napvédelem.
A Glass for Europe megbízásából indult “Potenciális energiamegtakarítás és széndioxid kibocsátás csökkentés az üvegezéssel (Glazing Potential Energy Savings & CO2 Emission Reduction)” című kutatás eredménye bíztató számokat tárt elénk. A felmérés szerint amennyiben 2030-ra és 2050-re az unió területén minden épület megfelelő üvegezéssel rendelkezne, úgy az energiafogyasztás az első évszám esetében átlagosan 29, a széndioxid-kibocsátás pedig átlagosan 28%-kal csökkenthető lenne, ez utóbbi időben arányos csökkenésével pedig 2050- re az energiamegtakarítás akár 37%-os is lehet. Külön országokra vetítve ezek a számok akár még kedvezőbbek is lehetnek, amennyiben az épületekbe ún. magas szelektivitású üvegek kerülnek. Magyarországon a kutatásban vizsgált területeken – tehát az energiafogyasztás csökkenése és a széndioxid-kibocsátás mértéke – a jelenlegi mértékhez képest a 2030-as évre akár 34%-kal is csökkenhet, ami - figyelembe véve az ország adottságait – európai viszonylatban is szép teljesítmény.
Kéthéjú homlokzat, a régi-új trend
A Guardian nemzetközi csapatának adatai szerint legújabb trendként egy régi megvalósítási forma, az ún. kéthéjú homlokzat alkalmazása tér vissza, amely a nyugati országokban ismét közkedvelt lett. A két héj közötti levegőáramlás szabályzásával az épületben lévő belső klimatikus viszonyok befolyásolhatók, így biztosítva egy kiegyensúlyozottabb energiafelhasználást. Magyarországon ez a homlokzattípus még kevésbé tért vissza az alkalmazott megoldások közé. Ennek feltételezhető oka a magasabb beépítési költség. Hosszútávon ugyanakkor a kezdeti magasabb ráfordítások megtérülnek, anyagi és kényelmi szinten egyaránt. Hátráltató tényezőként lehet még a kétrétegű üveghomlokzat alkalmazásához köthető kevés hazai tapasztalat, hiszen hazánkban mindig is kevésbé volt elterjedt a nyugati országokhoz képest ez a homlokzat-tervezési forma.
A Guardian választékában szerepelnek azok az üvegtípusok, amelyek ezt a korszerű megoldásokat kínálják, érdemes számba venni a gyártó által kínált lehetőségeket.
Inspirálódjon a Guardian projektjei között: https://buildmarketing.hu/guardian-glass-retrofit-fenntarthato-uveghomlokzat
