Ettől még persze igaz az, hogy egy jól megtervezett passzívháznak a nyári hűtési igénye minimális. Persze csak akkor - és itt jön képbe a lakók igényszintje és használati szokásai - ha „jól” viselkednek benne! Ha vendégeket hívnak nagy számban, sütnek-főznek akkor bizony megnő a belső hőtermelés és ha ehhez még a teraszajtót is nyitva felejtik beáramlik a kánikulai forró levegő. Ilyen esetekben már szükség lehet hűtési potenciálra!
A belső lakótér megfelelő hőkomfortját persze a nyílászárók külső árnyékolásával, a légkezelőbe berendezésbe érkező frisslevegő előhűtésével, valamint az éjszakai/ hajnali intenzív szellőztetéssel (emiatt nem kötelező korán kelni, működhet automatikusan is) illetve a szellőztető berendezés hővisszanyerés nélküli (bypass) üzemeltetésével is jelentősen elő lehet segíteni.
Ha mindezeken felül további hűtési energiatartalékot szeretnénk az épületbe 'beépíteni', akkor sem javasolt a hagyományos split klíma beépítése (split klíma = egy forró levegőt „termelő” doboz a szabadtérben és egy fagyos levegőt termelő doboz a szobában). Hűthetünk hőszivattyúval is, takarékosabb, mint egy split, de a legtakarékosabb a szabad hűtés (free-cooling). Ilyenkor nem kapcsol be a hőszivattyú, csak a talajkollektor vagy talajszonda hűtőhatását hasznosítjuk közvetlenül, vagy egy hőcserélőn keresztül. A rendszer üzemeltetési költsége mindösszesen a keringetőszivattyú(k) energiafogyasztására korlátozódik, ami cca. 50-120 W.
holnaphaz.blog/Kép forrása: FreeImages
