Jump to content

Víz a szellőzésben, párásítás a lakásban

2016. 07. 08. 21:53

Az energiatakarékos lakásszellőztetés lassan, de biztosan megtalálja az útját, és már sokan vannak, akik tudják, mennyire fontossá vált ez az épületgépészeti ágazat, és ennek megfelelően nagyobb figyelmet fordítanak rá.

A szellőzési hőveszteség energiamérlegen belüli magas aránya lehetővé tette, hogy nagyobb beruházási költségű szellőztetési rendszerek betervezésére kerüljön sor, már a családi házas projektekben is.

A szellőztetés mennyiségét, és így a rendszer alapvető méretét, teljesítményét jellemzően a lakók számához, a lakástérfogatra vonatkozó óránkénti légcsereszámhoz, és az egyes helyiségekre ajánlott szellőzési intenzitáshoz választjuk ki.

Mivel a szellőztetési igényt adó paraméterek dinamikusan változnak, a szellőztetésnek is követnie kell azokat. Ebben természetesen a jó hatásfokkal szabályozható EC meghajtású ventilátorokkal ellátott központi gép a kulcsszereplő. A másik fontos elem a vezérlés, amely szenzorokkal érzékeli a levegő paramétereit (pára, CO2, VOC) és átállítja a szellőzés intenzitását (1. ábra).

1. ábra. Hőmérséklet, páratartalom lakótéri monitorozása

Télvíz idején azonban még a legjobb, páraérzékelős vezérlések ellenére is előfordulhat, hogy „elfogy” a víz a levegőből. Ez természetes folyamat: kint, bár a relatív nedvességtartalom nagy, de hideg a levegő, ezért az abszolút nedvességtartalom csekély. Ha ezt a levegőt a szellőztetéssel bejuttatjuk a lakásba és felmelegítjük, túl száraz lesz a komfortos légállapotnak megfelelő szinthez képest. Mivel télen többet tartózkodunk otthon, a szellőzést kevésbé foghatjuk vissza, így a száraz légállapot nagy valószínűséggel jelentkezni fog.

További részletek az Épületgépész Magazin 2014/7-8-as számának nyomtatott változatában található./Kép: FreeImages