Az IoT Analytics szakemberei szerint az okosvárosok kialakítását célzó kezdeményezések jelenleg az Internet of Things (Dolgok Internete) projektek legnagyobb szegmensét alkotják. Például Szingapúrban szenzorokat és automatizált mérőeszközöket fejlesztettek ki a villamosenergia-hálózat hatékonyságának javítása és a lakóövezetekben történő klimatizálás fokozatos optimalizálása érdekében.

Az Egyesült Államokban Sacramento, San Jose, Boston és más városok is arra törekszenek, hogy az IoT-hoz való csatlakozás révén javítsanak a közlekedésirányításon és a tömegközlekedésen, a közvilágítás energiahatékonyságán és az internethálózat kiterjesztésén. Cambridge városának „Smart Cambridge” kezdeményezése pedig a város tömegközlekedésének javítására összpontosít.

Még nagyobb rendszerek

Az intelligens városok több, egymással összekapcsolt távoli érzékelőből és végpontokból álló hálózatokból épülnek fel, amelynek folyamatosan rögzítik és kicserélik egymással az összegyűjtött adatokat. Majd a rendszerek a „mögöttes” minták és trendek azonosítása céljából tárolnak és elemeznek. A hatalmas adatmennyiség, valamint a számos összekapcsolt hálózat összetettsége miatt a mögöttes rendszer karbantartása elsőre igencsak bonyolultnak tűnhet.

Azonban a meglévő vállalati hálózatok nagyobb változataként is lehet tekinteni minderre. Ezek összekötik a különböző helyeken lévő irodákat, összegyűjtik és elemzik a különböző forrásokból származó nagy mennyiségű adatokat, és szorosan együttműködnek a harmadik félnek számító partnerekkel és szolgáltatókkal.

A különbség a smart city nagyobb méretében és kiterjedésében rejlik, ami több hálózati réteget és végpontot jelent. Az intelligens város ugyanakkor hasonló szakértelmet igényel, mint a hagyományos vállalati hálózat kezelése és fenntartása.

A csatlakoztatottság elengedhetetlen

Mivel az okosvárosok számos eleme – például a forgalomirányítási rendszerek és az integrált tömegközlekedési hálózatok – valós időben működik, így egymással összehangoltnak és a változó körülményekhez alkalmazkodónak kell lenniük. Folyamatosan monitorozniuk kell például a forgalmi torlódásokat vagy a tömegközlekedési eszközök állandóan változó lokációját és sebességét.

Ezek a funkciók a szenzorok közötti alacsony késleltetésű, kétirányú kapcsolatoktól függnek. Ha ez a kapcsolat – még ha csak néhány pillanatra is – megszakad, az akár súlyos következményekkel is járhat, függetlenül attól, hol történt.

A kulcs tehát a megfelelően kialakított kapcsolatokban is rejlik, amelyeket integrálni kell a megfelelő tárolási, számítástechnikai és analitikai erőforrásokkal, valamint a harmadik féltől származó alkalmazásokkal. Ez utóbbiak esetén is egyre inkább jellemző a felhőben történő tárolás - írja az m2mzona.hu.