Így gyakran meglepődünk, amikor megtudjuk, mely települések a folyamatosan kibontakozó technológiai forradalom valódi élharcosai. Nézzük például Kalasatamát, amelyet Finnországban, Helsinki szélén a semmiből építenek fel. Az ingatlanfejlesztők 2030-ra tervezik az építkezések befejezését, és azt állítják, hogy addigra minden lakó átlagosan napi egy órával lesz gazdagabb – számolt be róla a CNN Business.

Ennek a városnak a lakói soha nem fognak elkésni a munkából azért, mert útközben feltartotta őket egy kukásautó. A tervezők ugyanis az egész településre kiterjedő vákuumos hulladékgyűjtő rendszert alakítottak ki. A lakosok teendője csupán annyi, hogy leviszik a szemetet a gyűjtőhelyre, ahol az vákuum segítségével egy földalatti hulladékmegsemmisítőbe kerül.

A város elrendezésénél és a közlekedésnél is az időtakarékosságot tartották szem előtt. A közintézmények – mint például az iskolák, kórházak – mind egymáshoz közel helyezkednek el, és könnyen megközelíthetők.  

„Öt perccel többet sétálhatok, öt perccel több időt tölthetek munka előtt a gyerekekkel és öt perccel hamarabb hazaérek, ha nem mindig a logisztikán kell törnöm a fejem. Itt könnyebb az élet, mert ez a világ legfunkcionálisabb városa” – emelte ki Kerkko Vanhanen, a Smart Kalasatama programigazgatója.

Jelenleg azonban még csak 3.500 ember él az okosan tervezett településen. A fejlesztők remélik, hogy 2030-ra már 25 ezer embernek sikerül otthont biztosítaniuk, és addig 10 ezer munkahely is létrejön.

Urbanizáció és IoT

Egy 2018-as ENSZ-jelentés szerint 2050-re várhatóan az emberiség 68%-a fog városban élni, így kétségtelen, hogy a nagyobb települések kibővítése és fejlesztése létfontosságú kérdés.

Ez nem új jelenség, hiszen hasonló átalakulások évszázadok óta zajlanak. Korábbi példaként említhetnénk a városok tudatos megtervezését Mezopotámiában vagy az Amszterdam védelmére és vízgazdálkodási célokból épített 17. századi csatornarendszereket.

A fejlesztés azonban manapság kevésbé az infrastruktúráról szól, sokkal inkább az eszközök egymásba kapcsolódó (interconnected) rendszeréről, amit a Dolgok Internetének (Internet of Things) neveznek. A Cisco az IoT-t úgy határozza meg, hogy időben az a pont, amikor az internethez már több tárgy vagy dolog csatlakozott, mint ember. Becslésük szerint 2020-ra 50 milliárd „dolog” fog egymással kommunikálni.

A jövőben az ötödik generációs hálózatra való átállás és a szupergyors sávszélesség biztosítja az IoT számára, hogy kényelmesebbé tegye a városi életet, és szabad út nyíljon az olyan technológiai alkalmazások előtt, mint például a közlekedési szenzorok vagy az autonóm drónok.

Az új és a régi találkozása
Ugyanakkor nem csak a kifejezetten erre a célra épített városok képesek kibontakoztatni ezt a potenciált. A Dél-Olaszországban található, sziklafalba épített ősi város, Matera például gőzerővel azon dolgozik, hogy egyike legyen azon európai városoknak, ahol átálltak az 5G-re.

A 2019-ben Európa kulturális fővárosa címét elnyerő településen úgy vélik, hogy az 5G segíteni fog abban, hogy a digitális turizmus központjává váljanak. Ennek része, hogy a kulturális és művészeti örökséget a különböző technológiák – például a virtuális valóság – alkalmazásával is be tudják mutatni.

Az ősi olasz város, Matera célja, hogy az első európai városok között térjen át 5G technológiára

„Valódi hangsúlyt fektettünk a megújításra, és arra, hogy elsősorban turisztikai központtá váljunk, de arra is törekszünk, hogy a befektetők számára is vonzó helyet teremtsünk” – mondta Jonathan Reichtal, a városi technológiai trendek szakértője.

Az érzékeny információk

A csúcstechnológia által biztosított kényelemnek azonban ára is van, ami nem más, mint a személyes adatok megosztása. „A velünk kapcsolatos adatokat arra is használhatják, hogy különféle köz-és magánszolgáltatásokat biztosítsanak. Az embereket pedig aggasztja, hogy mindez milyen hatással lesz a magánéletükre” – emelte ki Reichental.

„A smart city-k megjelenésével párhuzamosan az országok vezetőinek meg kell nyerniük a lakosság bizalmát, és biztosítaniuk kell az embereket afelől, hogy adataikat felelősségteljes módon használják” – vélekedik Udo Kock Amszterdam alpolgármestere. A holland főváros a „nyílt adat” (open data) programjának köszönhetően jelenleg Európa egyik leginnovatívabb környezetének számít - írja az m2mzona.hu.

„Az intelligens városokat nem szabad egyszerű technológiai megoldásoknak tekinteni, hanem sokkal inkább egyfajta együttműködésként érdemes rájuk gondolni. Be kell vonni a közösségeket, a lakosságot, és rendkívül fontos, hogy a kormányzatok együttműködjenek a vállalkozásokkal és a magánszemélyekkel is” – hangsúlyozta Kock.