Csökkenő költségek, hatékonyabb mérnökök és fejlesztők, sokkal több információ a helyes döntések meghozatalához – a többi között ezekkel az előnyökkel jár egy épületüzemeltetési rendszer felújítása, illetve az épületautomatizálási megoldások alkalmazása.
Egy épület esetében a teljes élettartamra vetített költségek mindössze 25 százalékát adják az építés során keletkező kiadások, a fennmaradó tétel pedig az üzemeltetésből áll össze. A működési költségek lefaragása érdekében célszerű időnként felülvizsgálni az alkalmazott épületüzemeltetési és -automatizálási megoldásokat, és átgondolni, milyen előnyökkel járhat az új technológiák alkalmazása.
Sarkalatos kérdések
Egy ilyen folyamat során az egyik leggyakoribb kérdés, hogy amennyiben a meglévő rendszerek eddig megfelelően működtek, miért kellene most modernizálni azokat?
Nos, a régebbi, esetleg már több évtizedes megoldások teljes memóriakapacitása a mai viszonyokhoz képest rendkívül kicsi, a korszerű rendszerek bevetéséhez pedig hálózati kapcsolatra, illetve az automatizálást biztosító szerverek megfelelő teljesítményére van szükség. Korlátozott számítási kapacitással nem lehet fejlett, a működési költségek vagy éppen az energiafelhasználás csökkentését szolgáló rendszert megvalósítani.
A felújítás költségvetése szempontjából egy másik sarkalatos kérdés, hogy vajon a teljes régi rendszert le kell cserélni, és lényegében nulláról kell egy új infrastruktúrát kiépíteni, vagy hasznosíthatók a meglévő megoldások?
Amennyiben nyitott architektúrájú az eddig használt rendszer, akkor nem feltétlenül van szükség teljes cserére, hiszen például a Schneider Electric EcoStruxure megoldásai nyílt jellegük miatt alkalmasak arra, hogy integrálják őket létező struktúrákhoz. Úgy lehet tehát megvalósítani velük a modernizációt, hogy a berendezések, érzékelők jelentős részét nem kell lecserélni. Ezzel a megoldással egy teljes körű csere költségeinek töredékéért lehet megvalósítani az épületautomatizálás korszerűsítését.
Az ilyen jellegű fejlesztéseknek számos előnyük van: az épületek tulajdonosai és üzemeltetői a korábbinál jóval nagyobb kontrollt szerezhetnek a létesítmények fölött. Csökkenthetik a költségeiket és az energiafelhasználást, nem mellesleg a mérnöki, programozási feladatokhoz szükséges időt is lerövidítheti, hatékonyabbá teheti a szakemberek munkáját, ami összességében újabb megtakarítást eredményezhet.
Big Data az üzemeltetésben
„Becslések szerint az épületekben rejlő energiamegtakarítási potenciál 82 százaléka jelenleg kihasználatlan – ideértve az ipari, gyártási területeket kiszolgáló épületeket is. Ezen segíthetünk olyan digitális megoldásokkal is, melyekkel az üzemeltetés, működés során keletkező elképesztő mennyiségű adatot hasznosítani lehet a fenntarthatóbb, költséghatékonyabb, sőt komfortosabb működés érdekében. A rendszereinkből gyűjtött adatok alapján az épületek hatékonyabb üzemeltetését támogató megoldásunk segítségével az energiaköltségek esetében átlagosan 20 százalékos megtakarítást értek el” - mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.
Az IoT-technológiára és a felhőszolgáltatásokra épülő rendszerrel átlagosan csaknem 30 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő- és szellőztetőrendszereket érintő rejtett költségek több mint 80 százaléka is beazonosítható. A cégek így nem használnak feleslegesen energiát, ezáltal pedig költségeket takarítanak meg, miközben az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni - írja az iotzona.hu