Az intelligens városok hulladékgazdálkodása hálózatba szervezi a „terepen” elhelyezett eszközöket, szenzorokat, ezáltal adatpontok milliói kapcsolódnak egybe. Az információk egy felhőplatformba kerülnek, ahol elemzik azokat; ha kell, ezek alapján intézkedik a rendszer. Az egész folyamat automatizált és a hagyományos megoldásokhoz képest jóval kevesebb emberi beavatkozást igényel.

A lakosságot is bevonják

Például az Orca nevű szingapúri IT-szolgáltató által fejlesztett rendszerben applikáció jelzi a lakosság által bejelentett problémákat. Ha valaki észrevesz egy túlcsorduló szemetest vagy elhagyott kupac hulladékot, akkor lefényképezi, és a kép az alkalmazáson keresztül bekerül egy irányítóközpontba. Egy automatikusan, emberi beavatkozás nélkül működő elemző program a felvétel alapján véleményezi a szemét mennyiségét, és egyben kategorizálja is annak összetevőit. A friss adatokat a régiekkel összevető algoritmus 90 százalékos pontossággal működik.

IoT-alapú adatelemzés és gépi tanulás

Az út melletti kukákban szenzorok figyelik a behelyezett hulladékot és szükség esetén automatikusan értesítik a kukásautókat egy IoT-integrált és hálózatba kapcsolt rendszeren keresztül. A szenzorok csak a tárolóban lévő szemét mennyiségét képesek figyelni, a máshol felbukkanó szemétproblémákhoz jól jön a lakosság segítsége akár egy okostelefonos appon keresztül.

A szenzorokból és a bejelentésekből származó adatok többpontos és többrétegű analízisen esnek át. A gépi tanuláson (ML) alapuló platform képes felismerni és kategorizálni a hulladékot, valamint megbecsüli annak tömegét is. A cég a rendszert a város 60 különböző pontján elhelyezett szemeteseinek tartalmáról, különböző napszakokban készült képeken keresztül tanította.

Kapacitásmenedzsment az ártalmatlanításban

A hulladékok ártalmatlanítása többféle stratégia alapján történhet. Ilyenek az újrahasznosítás, az összepréselés vagy az energiatermelés, a lerakás, esetleg az égetés után visszamaradt, már nem éghető maradék elhelyezése a lerakókban.

Az Orca applikációja és a végponti, gépi tanuláson alapuló elemzés segítségével az égetők és a szemétlerakók óráról órára megtervezhetik a szükséges kapacitást. Követhetik az egyes tevékenységeket, a napi aktivitást és a lerakók állapotát, ezáltal méretezhetik az égetési kapacitást, a füstgáz vagy a szükséges elektromos áram mennyiségét.

Szintén előre kalkulálható a füstgázból származó melléktermékek, a keletkező hamu vagy a szilárd, nem éghető szervetlen maradékok mennyisége. Ha úgy néz ki, hogy a hulladékkezelés során további beavatkozásra van szükség, a folyamatba még az égetőműbe érkezés előtt bevonhatók az egyéb hatóságok is.

A szilárd hulladékok oxigéntől elzárt égetése után visszamaradt, rendkívül sokféle vegyület mennyiségét – az egészségügyi vagy környezeti károk elkerülése érdekében – szintén követi a rendszer. Az égetőből kikerülő egyes maradványok, például a salak pedig további felhasználásra kerülhetnek. Ilyen módon mind a kapacitások menedzselése, mind a hulladékok ártalmatlanítása előre tervezhetővé válik - írja az m2mzona.hu.