A nem megfelelő belső klímájú otthonok szoros összefüggést mutatnak a fáradékonyság és a legyengült immunrendszer között. A szellőzetlenség eredményei Európa szinten arra hívják fel a figyelmet, hogy az építőiparnak és a politikai döntéshozóknak, szabványalkotóknak a jövőben együtt kell dolgozniuk, hogy biztosíthassák az emberek fenntartható életterét, és elkerülhetőek legyenek az egészségügyi problémák. Rendszerszintű gondolkodás

Az energiatudatosság a fenntartható fejlődés alappillérévé vált nemcsak új építés, hanem a meglévő épületek felújítása alkalmával is. A folyamatosan szigorodó energetikai előírások, előremutató irányelvek egyértelműen meghatározzák az épületekre érvényes követelményeket, amellyel az épület ténylegesen energiahatékonnyá tehető. Ennek alapján teljesen egyértelmű, hogy egy alacsony energiaigényű épülethez jó hőszigetelő képességű falszerkezetek, fokozott légzárású nyílászárók és optimálisan működő gépészeti rendszerek szükségesek. Életünk 80–90%-át zárt térben töltjük, ezért nem mindegy, hogy a zárt tér milyen belső levegőminőséggel rendelkezik. Az energetikai követelmények betartása mellett kiemelten fontos jelentőségű a belső terek klímája, mert az egészségre gyakorolt hatása jelentős.

Az EU energiaunió stratégiája az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett az energiabiztonság fokozására is nagy hangsúlyt fektet. Az Unió több kutatást is végzett a közelmúltban, ahol a meglévő épületek fizikájával, fenntarthatóságával foglalkoztak1. Az eredmények megmutatták, hogy jelenleg 80 millió európai él nyirkos és energetikailag nagyon kedvezőtlen épületben, amely egyértelműen megteremti a penész megjelenésének lehetőségét. Ha penész van jelen az épületben, akkor az asztma kiváltó oka is lehet. A szellőzetlen lakásokban élőknél a betegségek előfordulásának aránya is megkétszereződik.

A fentiek ismeretében, az egészség érdekében módosítani kell a csak az energiamegtakarítást célul kitűző projekteken annyiban, hogy az épületfizikai beavatkozások mellett figyelembe vesszük a belső környezetet, a friss levegő igény szempontjából.

Nyilván a felhasználni kívánt hőenergia minimalizálását fokozott légzárású külső nyílászárókkal, hatékony külső homlokzati hőszigeteléssel tudjuk elsősorban elérni. Az épületszerkezeti korszerűsítésekkel illetve beépítésekkel párhuzamosan a gépészeti rendszerek hatékony alkalmazását is meg kell vizsgálni, hogy a komplex rendszerek alkalmazása következtében a felhasznált fűtési és villamos energia a lehető legkevesebb legyen. Azáltal, hogy az épületeket különböző szigetelési rendszerekkel és nagy légtömörségű ablakokkal látjuk el, a helyiségek belső levegőminősége megfelelően megtervezett és kialakított szellőzőrendszer nélkül nem lesz megfelelő.

Míg egy korábban szigeteletlen épülethatároló elemekkel rendelkező épület esetében a levegő szinte akadálytalanul áramolhatott át, megfelelő filtrációt biztosítva a lakótérnek, manapság a fokozott légzárás következtében a levegő nem jut be a térbe, ami a bent tartózkodókra kellemetlen hatást gyakorol.

Részletek: epgeponline.hu/Kép forrása: FreeImages