A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálata kimutatta, hogy már önmagában a nyílászárócsere is természetesen elengedhetetlen dolog, ám a tulajdonosnak muszály a szellőzéstechnikára is komoly figyelmet fordítania. A szakemberek szerint szellőzés nélkül a páratartalom kiugróan magas, néhol elérheti a 90 százalékos relatív páratartalmat.
Ebben leginkább a mindennapi tevékenységek, mint a mosás, főzés és fürdés a ludasak, hiszen rengeteg párát termelnek, ami szellőzés nélkül a hideg felületeken, ablakon, falon lecsapódik és könnyen penész kialakulásához vezethet. Arról nem beszélve, hogy szellőzés nélkül a lakás levegője rossz, egészségtelen.
Szellőzés kontra szellőztetés
Ha ablaknyitással szellőztetünk, akkor a páratartalom némileg kedvezőbb lehet, azonban lényegében kiengedjük a megtermelt energiát az új ablakon. A vizsgálat eredményei szerint, ha ablaknyitással szellőztetnénk a lakás fűtésigénye akár 40 százalékkal megnő.
„A probléma oka, hogy az új, jól szigetelő nyílászárók beépítésével megszűnik a természetes szellőzés, szinte hermetikusan lezárjuk a lakást. Sokan nem tudják, hogy a nyílászárócserével egy időben meg kell oldani a lakás szellőzését, biztosítani kell a folyamatos igények szerint szabályozott légcserét” - figyelmeztet Király Tamás az Aereco cégvezetője, épületszellőzési szakértő.
A hideg idő beálltával az ablakon megjelenő páracseppek jelzik először a problémát, ami gyakran érezhetően rossz, nehéz, nedves levegővel párosul. Viszont a lakástulajdonosok a penész megjelenésekor döbbennek rá először a problémára, azonban rendszerint akkor sem tudják a baj forrását. A penész kiirtásával, párátlanító készülékekkel kísérleteznek több, kevesebb sikerrel néha évekig, de a problémát kiváltó ok nem szűnik meg.
Szellőztetni kell!
„Sokszor az ablak beépítést végző szakember sem tudja, hogy létezik megoldás, holott a probléma egy szellőztető rendszer kiépítésével megelőzhető vagy orvosolható. A szellőző rendszereknek több alternatívája létezik az egyszerűtől, a legjobb hatásfokkal működő szabályozott és hővisszanyerős rendszerekig. Ezek lényege, hogy a friss levegő szabályozott bevezetéséről és a szennyezett, levegő elvezetéséről is kell gondoskodni, ezáltal folyamatosan kell cserélni a lakás levegőjét. – mondta Király Tamás.
A legegyszerűbb szabályozott megoldás, az ablakba építhető légelvezetőkből és ehhez kapcsolódó ventilátorból áll. A szellőzés megteremtéséhez már elegendő szobánként egy, nagyobb szoba esetén kettő légbevezető, valamint e mellé egy-egy pára vagy mozgásérzékelős légelvezető elem a vizes helységekbe konyhába, fürdőszobába. A légelvezetőket egy központi ventilátorhoz kell légcsatornán keresztül kapcsolni.
Az ideális megoldás a szabályozott szellőztető rendszerek, melyek előnye, hogy energiatakarékos, páraszabályozott és automatikus működésű. A legjobb hatásfoka a hővisszanyerős rendszereknek van, azonban ezek nagyobb beruházást valamint átalakítást igényelnek.
Mit mondanak a számok?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálatában egy társasház energiaigényét vizsgálta meg több szellőzési megoldás mellett.
Ablaknyitással szellőztetve vagy nem szabályozott állandó légcsere mellett négyzetméterenként a fűtés energiaigénye, már 270 kWh/m2/év. Ez egy 60 négyzetméteres lakás esetén 259.200,- forint fűtési energiaköltséget jelent éves szinten (gázfűtés mellett, 34 MJ/m3 fűtőértékkel számítva).
A szabályozott szellőző rendszer alkalmazása mellett, a fűtés energiaigénye 190 kWh/m2 évente. Ez ugyan annál a 60 négyzetmétere lakásnál 182.400,- forint fűtési energia költséget jelent évente – penész nélkül, állandó friss levegő mellett.
Kérjük ki szakember véleményét
„Nagyon sok problémát okoz az utólagos szellőzés nem megfelelő kiépítése. Gyakran fordul elő, hogy nem a megfelelő helyre teszik a légbevezetőket az ablakokban, valamint, hogy kispórolják a légelvezetést. Ha csak lehet, forduljunk épületgépész vagy légtechnikai szakemberhez, akik segítenek a döntésben” – tanácsolja a szakértő.
A vizsgálatról
A vizsgálatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Dr. Harmathy Norbert és Dr. Magyar Zoltán végezte az Aereco megbízásából. A vizsgálat tárgya: Lakások épületenergetikai szimulációja, energiahatékonyság elemzés.
A vizsgálat során egy panel szerkezetű lakóépület energiahatékonysága került meghatározásra dinamikus épületenergetikai szimulációval a következő esetekben: légcsere nélkül, természetes légcserével, állandó légcsere vagy ablaknyitásos légcsere mellett,igények szerint automatikusan szabályozott légcserével – páraszabályozott szellőzési rendszerrel,
hővisszanyerős rendszer alkalmazásával.
