A Vodafone és alvállalkozó partnere, a CubiLog által kifejlesztett távfelügyeleti rendszerrel nyomon követhető és irányítható többek között a férőhelyek páratartalma is.
A dolgok internetére (Internet of Things - IoT) épülő technológiát bemutató szerdai rendezvényen Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a legfeljebb egymillió forintos beruházás eredményeként egyelőre a csupasz turkáló és a levélvágó hangyák terráriumába telepítettek szenzorokat, hogy a gondozók a lehető leggyorsabban észleljék az állatok számára biztosított környezet jellemzőinek esetleges változását és időben beavatkozhassanak. A rendszer központi egysége az interneten keresztül lehetővé teszi a távoli elérést is, a webes felület alkalmas riasztási üzenetek azonnali küldésére, amennyiben a vizsgált paraméterek bármelyike eléri, vagy meghaladja a beállított határértéket.
Az Afrika száraz éghajlatú területein, Szomáliában, valamint Etiópia és Kenya keleti felében élő csupasz turkáló rendkívül érzékeny a hőingásokra, ezért az állatkertben látható állatoknak is állandó hőmérsékletet kell biztosítani. A terráriumokban alkalmazott IoT megoldás révén a gondozók még azelőtt tudnak reagálni a jelzésre, mielőtt baj történne az állatokkal. Azonos elven működő rendszert fejlesztettek a világ egyik, testméretéhez képest legerősebb állata, a Dél-Amerikában honos levélvágó hangya terráriumába is, amely a hangyakolónia táplálékát adó, felszín alatti "gombakert" hőmérsékletét figyeli a nap 24 órájában.
A vezérigazgató helyettes elmondta, egyre több eszköz csatlakozik az internetre a pénztárgépektől a BKK menetrendkijelzőkön át, ezek pedig előbb-utóbb hálózatba kerülnek. A Vodafone-nak párhuzamosan mintegy 50 különböző stádiumban lévő IoT projektje van az ipari automatizáláson és az egyedi wifin keresztül működő eszközök területén. Az állatkertben további lehetőség lehet egy beléptető rendszer kialakítása, valamint a különleges körülményeket igénylő állatok férőhelyein a mostani megoldáshoz hasonló technológia telepítése. Arra a kérdésre, hogy Magyarország hol tart az IoT alkalmazásában, Király Istán úgy fogalmazott: Magyarország nagyjából 3-5 éves távlatban követi Európát, a nyugat-európai trendeket, talán az autóiparban gyorsabbak a fejlesztések. Hozzátette: a nem ipari jellegű - így például az okosotthonok kialakításához szükséges - fejlesztések kevésbé illeszkednek a szabványokhoz, ezért némileg drágábbak lehetnek és később terjedhetnek el országosan.
